Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége

1077 Budapest, Király u. 93
+36-1-352-9804, +36-1-268-0592
info@falusiturizmus.hu

Sajtómegjelenések

2014 Május 11

A LEGKIVÁLÓBB FALUSI VENDÉGLÁTÓK

Az Év Falusi Vendégfogadója díjat 2010 óta érdemelhetik ki a legjobb, leglelkesebb, legvendégbarátabb falusi szállásadók. 2014-ben a díj alapítója, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) az alábbi vendégfogadóknak ítélte oda –régiónként- a rangos elismerést:

Dél-Alföld: Petya, Janó és a Pipacsos Vendégház

Sirok Istvánné csaknem tíz éve üzemelteti Dávodon, a falu szívében található Pipacsos Vendégházat. A régi parasztos jellegű, eredeti nádtetős parasztházban autentikus élményeket szerezhetnek a vendégek, különösen a gyerekek, akiket kiemelt fontossággal kezelnek a házigazdák. A Pipacsos Pihenőház mellett található a Dautova Vendégház, melynek területén két póniló is él: Petya és Janó.
Sirok Istvánné rendszeresen szervez és vezet hagyományőrző, kézműves és művészeti foglalkozásokat. A múlt értékeit játékos módon ismerhetik meg, közben aktív részesei a történetnek, mi több: akár saját maguk is alakíthatják.


Észak-Magyarország: Domoszlói muskotály és paraszt jakuzzi

Gyurkóné Zaja Zsuzsanna a domoszlói Öregház Vendégház üzemeltetője.
A Mátra hegység lábánál található vendégház az 1900-as évek elején épült. Valódi vidéki hangulat várja itt a vendégeket: a kemencében ínycsiklandó ételek készülnek –megkóstolhatjuk akár a fahamuval fűszerezett domoszlói lángost is. A kísérő italért sem kell a szomszédba menni, hiszen a Domoszlói muskotály a pincében érlelődik. A „paraszt jakuzziban" mindig tiszta és kellemes hőfokú vízben fürödhetnek a vendégek.


Észak-Alföld: A dáma pompás lekvárjai Penyigén

Kőrösi Miklósné Gergely Katalin Penyigén él családjával. Katalin a környék turisztikai rendezvényeinek lelkes mentora, a Szenkeparti-Nagyvásár megálmodója, szervezője. Kezdeményezésére hozták létre az ország első szilva- és lekvármúzeumát, a Penyigei Lekváriumot.
Vendégházukat helytörténeti gyűjteménnyel egészítette ki. Falusi vendéglátóként elsősorban hagyományos ételek készítésével foglalkozik, szilva és somlekvárja elnyerte a Hagyományok Ízek Régiók védjegyet. Katalin a Magyar Népi Ízőrző Lovagrend Dámája.


Közép-Magyarország: Életet varázsolt az elhagyott vidékre

Fésűs Csaba a Linti Vendégház tulajdonosa valósággal életet varázsolt az elhagyott vidékre, amikor megépítette Csemő külterületén a négy napraforgós vendégházát. A csend, jó levegő és nyugalom mellett Csaba a környékbeli hagyományőrző kézműveseket és programokat is tálcán kínálja az érdeklődőknek.

Nyugat-Dunántúl: Mesebeli postáskisasszony a kedves vendégváró

Márk Attiláné a fertőhomoki Márk Vendégház tulajdonosa. Erzsike, mint ahogy egy mesebeli postáskisasszony, hozza-viszi a híreket, mindent tud a faluról és ott segít, ahol éppen szükség van rá.
Igazi különlegességnek számítanak a csak nála kapható zölddióból készült sütemények és likőrök.

Közép-Dunántúl: Irénke néni a Rucz Farm ma is vadászó motorja

Rucz Jánosné Irénke néni a Vajtán lévő három napraforgós Rucz Farm házigazdája.
A nyolcvanadik életévéhez közeledő Irénke néni ma is motorja a tanyának, és fiatalos lendülettel dolgozik. Szőlőt termeszt, bort készít, vadászik, kenyeret süt a nemrég készült kemencében, főz, befőzi a megtermelt gyümölcsöt, fogadja a visszatérő vendégeket. Gyermekcsoportok is kedves vendégek nála, akik élvezik a sok állatot, ismerkednek, simogatják, etetik azokat.

Dél-Dunántúl: A Jakab-hegy lábánál bőven fakadnak szabad energiák

Somogyváriné Koncz Margit, a cserkúti Vackor Vendégházak tulajdonosa. Margó csaknem negyed évszázada foglalkozik falusi vendégfogadással. Mára már igazi példaképpé vált –nemcsak a környékbeli- vendéglátók számára. A visszatérő vendégek magas aránya is jelzi, hogy Margó igazi, rátermett falusi vendégfogadó, aki mindig képes megújulni.
A Vackor Házak elnyerték az ökoporta minősítést is, ehhez kapcsolódóan két új, speciális szolgáltatással bővült a programkínálat: a Mezítlábas Ösvénnyel és a Falufelfedező Programmal.

Gratulálunk az Év Falusi Vendégfogadóinak!
http://zold.itthon.hu/falusi-turizmus/-/article/a-legkivalobb-falusi-vendeglatok

A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) közleménye a falusi turizmusról megjelent cikkekkel kapcsolatban


2013. augusztusában számos sajtócikk foglalkozott a falusi turizmus jelenlegi helyzetével a nyomtatott és elektronikus médiában egyaránt.  A megjelent írások döntő hányada a valóságosnál negatívabb színben tünteti fel a falusi turizmus vendégforgalmát és a szálláshelyek minőségét.  A FATOSZ álláspontja szerint a reális helyzet a cikkekben megjelenített képhez viszonyítva pozitívabb. 

A szálláshelyek vendégforgalma az elmúlt években valóban csökkent, azonban a 2010-es meredek süllyedés oka a falusi turizmus fogalmának változása a 239/2009. Kormányrendeletben, melynek értelmében falusi turizmusról csak 5000 fő vagy 100 fő/m2 alatti településeken beszélhetünk. Így a falusi szálláshelyek száma 7000-ről 3900-ra csökkent, ennek megfelelően a vendégek és vendégéjszakák száma is hasonló mértékben zuhant. Ezt követően a tendencia lassult, 2011-ben a vendégek száma enyhe növekedést mutatott. 2012-ben 15%-os csökkenést mérve, 119 312 vendég érkezett a szálláshelyekre. Szövetségünk várakozásai szerint a csökkenés 2013-ban megáll.

A szálláshelyek színvonala egyértelműen emelkedett az elmúlt években, többek közt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és a Darányi Ignác Terv által támogatott beruházásoknak köszönhetően. Ezen projektek keretében több száz új, vagy felújított falusi szálláshely nyitotta meg kapuit országszerte.

Az új szálláshelyek megjelenésével, a vendégkör átalakulásával, és az új napraforgós Nemzeti Tanúsító Védjegy rendszer bevezetésével számos olyan szálláshely került ki Szövetségünk tagsági köréből, vagy függesztette fel teljesen működését, amelyek nem feleltek meg a változó piaci igényeknek. A FATOSZ elkötelezett a napraforgós Nemzeti Tanúsító Védjegy népszerűsítése mellett, melynek célja, hogy a tudatos utazók a minősítést szem előtt tartva a napraforgós szálláshelyeket keressék. A bevezetés óta eltelt 2 év alatt több mint 400 falusi szálláshely nyerte el a Védjegyet, és további 800 szálláshely rendelkezik korábban kiadott, de még érvényes napraforgós besorolással. A minősítés a szállásadók és a tudatos turisták körében egyre ismertebb. A vendégkör összetétele változatos, a hagyományos célcsoportnak tekinthető gyerekes családok mellett, környezettudatos turisták, fiatalok és az idősebb korosztály, alkalmazottak és felsővezetők egyaránt megtalálhatóak, iskolai végzettségtől függetlenül.

Összegezve a FATOSZ álláspontját, elmondható, hogy azon szálláshelyek, melyek hosszú távú működést tűztek ki célul, és a piac minőségi elvárásainak megfelelnek, képesek hatékonyan, stabil vendégkörrel üzemelni, valamint valós turisztikai kínálatot adni a turisták számára országszerte.

 


Falusi turizmus: néhol egész évben telt ház van, máshol a működést is veszélyeztető gondokkal küzdenek.
Magasabb követelmények

BARI TANYA5.jpg 


Takaros vidéki házikó, szép régi bútorok, mosolygós házigazda, vidéki koszt, nyugalom, állatok, kiskert. Ez az ideális kép a falusi turizmusról, és szerencsére itthon is egyre több helyen csöppenhet ilyen idilli körülmények közé az, aki elszakadna kicsit a város forgatagától. Ám a képeslapra illő helyek látványa mögött problémák is akadnak.

Megéri minősíttetni

Az új nemzeti védjegyrendszer bevezetésével nem csak a szállodáknak kell felülvizsgáltatniuk csillagos besorolásukat. Öt szálláshelytípust osztályoznak újra: a kempingek, üdülőháztelepek, magánszállások és hotelek mellett a falusi szálláshelyek napraforgós jelölését is újra ki kell érdemelni, ráadásul szigorúbb követelmények szerint.

A védjegy használata öt évre nyerhető el. A minősítés díja szobaszámtól függően 30/45 ezer forint, a védjegyhasználati díj évi 5000 forint (4 évre fizetendő), amiért a FATOSZ marketing szolgáltatásokat, a Szép Kártyával való bankokon keresztüli fizettetési, valamint továbbképzési lehetőségeket biztosít. Az előbbi összeg, együtt a szigorúbb kritériumoknak való megfeleléshez szükséges fejlesztésekkel, komoly kihívás elé állíthatja a szálláshelyeket. Mégis megéri, ugyanis a látogatók minőség tekintetében szinte kizárólag ezek alapján tájékozódnak. Az „új” napraforgókat 2011 óta mintegy 450 szálláshely kapta meg, ezek 30-35%-a újraminősítésre jelentkezett.

Új követelményrendszer

Európai színvonalú elvárásokat fogalmaztak meg a 2011 szeptembere óta érvényes rendszerben.

mintára Osztrák és német hozták létre a pontozásos szempontrendszert.
A szobák berendezésénekesztétikus összehangolt-sága, az önálló fürdőszoba nagyobb súllyal esik latba.
A vendégszeretetért is pontok járnak a minősítéskor.
Pluszpontokaz extra szolgáltatásokért: például gyerekbarát, hagyományőrző vagy ökoporta. 
• Fejlesztés, átalakítás nélkül néhány szálláshely az új minősítés szerint eggyel alacsonyabb napraforgós kategóriába tartozna.

A boldogulást nehezíti, hogy jelenleg nincs uniós pályázat, amelyen fejlesztésre pénzt lehetne szerezni, és kevés jut marketingre, reklámra is. A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetség (FATOSZ) elnöke, Csizmadia László a főbb gondok között említette még az erős szezonalitást, például a kevés hétköznapi foglalást. Az elnök fontosnak tartja a szállásadók továbbképzését, illetve azt, hogy tudomásul vegyék: ebben a műfajban igenis sokat nyom a latban az ő személyiségük. A gondok ellenére számos országrészben virágzik ez a turisztikai ág: a tavak környékén, a hegyekben, a sok turistát fogadó nagyvárosok szomszédságában jó forgalmat könyvelhetnek el a vendégházak, máshol pedig az egyedülálló szolgáltatások vonzzák a turistákat.

A siker titka

mari_neni_vendhaz_jurisits.jpgErről faggattuk Jurisits Józsefné Ági nénit, aki férjével anyósa, Mári néni emlékét igyekszik megőrizni a négy napraforgós falusi szálláshelyen. A sváb asszony minden viszontagság közepette őrizte hagyományos ruháit, lakásának berendezéseit, tradicionális receptjeit, a régi meséket, sorolja Ági néni, aki épp a lekvárkavarást hagyta ott férjére a beszélgetés kedvéért. Ezeket a hagyományokat ismerhetik meg a vendégek a külsejében is sváb, komfortos, takaros és gyermekbarát szálláshelyen, Pécstől mintegy 50 kilométerre. Ági néni hisz a haldokló falvak újraélesztésében, és úgy véli, ebben komoly szerepe lehet a falusi turizmusnak. Az emberek, a hagyomány és a környék szeretete (no meg a szorgalom) lehet szerinte a kulcs a kis vállalkozás sikeréhez.

Hiányzik az összefogás

Hasonlóan vélekedik Szekeres Anikó is, aki az Őrségben üzemeltet több falusi vendégházat. Tapasztalatai szerint azok a szálláshelyek keresettek, amelyek a színvonal mellett valamilyen pluszt is nyújtanak. Náluk ilyen
a lovaglási lehetőség, illetve a kisállat-simogató. Fontos a jó honlap és az elégedett vendég is, aki tovább ajánlja a szálláshelyet. Azt adják vendégeiknek, amit ők is szeretnek, ami miatt elköltöztek a fővárosból az Őrségbe. De adott ágyszám (10–15 fő) alatt szerinte nem lehet a falusi szállásadásból megélni. Mint mondta, a kevés program nem ad elég alkalmat az utazásra, és gond az is, hogy leggyakrabban a helyiek sem tudnak összeállni egy közös disznóvágásra vagy egy hasonló, mondjuk téli programra.

Miért nem főznek a szállásadók?

A vonatkozó végrehajtási rendelet megszabja, hogy hetente/évente mennyi állatot vághatnak, illetve hogy a saját zöldségből, gyümölcsből mekkora mennyiség értékesíthető a kistermelői vendégasztal keretében. Ezzel együtt az élelmiszerbiztonságra és az állattartásra, állatvágásra vonatkozó uniós szabályokat is be kell tartani, továbbá a magyar hatóságok felé nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségük is van a vendégasztalt üzemeltetőknek a levágott, értékesített, felhasznált élelmiszerek tekintetében. Konfliktusokkal teli terület ez, mert a jelenlegi szabályokat életszerűtlennek tartják a szállásadók. Ahhoz ugyanis, hogy valaki a falusi szálláshelyen ételt is felszolgálhasson vendégeinek, be kell jelentkeznie a kistermelői vendégasztal üzemeltetői közé. Ennek célja egyfelől az, hogy csak a saját gazdasággal, saját termékkel rendelkezők kínálhassanak – csakis arra a vidékre jellemző – ételeket és mutathassák be a gasztronómiát, másfelől pedig azt szeretnék garantálni, hogy az élelmiszerek előállítása biztonságos legyen.

A szabályozás problémás része Gergely Mária, a Falusi Vendégasztal Szolgáltatók Egyesületének elnöke szerint részben az, hogy csak a gazdálkodás helyén lehet az ételeket kínálni. Ezzel ugyanis kizárták mindazokat, akik nem épp annál a vendégháznál gazdálkodnak, ahol a szállás van. Ezenkívül rosszul megfogalmazott a kistermelői rendeletben az a rész, amely szerint a kistermelő állati eredetű alapterméket saját gazdasága helyszínén kizárólag végső fogyasztónak értékesíthet, azaz például egy másik, vendégasztalt üzemeltető kistermelőnek nem. Így tehát nehézkes az ételkészítés, ha valaki saját zöldségeskerttel rendelkezik ugyan, de a húsféleséget egy másik kistermelőtől venné.

Élelmiszer-biztonság

– Habár gyakran nehézkesnek tartják a sok előírást, nem lehet a területet szabályozatlanul hagyni, nem elég jó ugyanis az élelmiszer-biztonsági igényesség – mondja Zoltai Anna, a NÉBIH Vendéglátás és Étkeztetés Felügyeleti Osztályának vezetője. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársa rögtön hozzáteszi, hogy minden harmadik felnőtt szenved valamilyen ételfertőzéstől legalább egyszer egy évben, és e fertőzések 99%-a a háztartásokból származik. A falusi vendéglátásban kényes terület ez, elég nehéz például elmondani, ha valaki nem jól mosogat, vagy rávenni, hogy ne engedje be a kutyát a konyhába, netán ne úgy tárolja a tojást, ahogy eddig neki tökéletesen megfelelt. A szabályokon kívül egy érvük van: széles skálán mozog az emberek érzékenysége, és ami a vendéglátóknak sosem jelentett problémát, az másnak komoly gondokat okozhat.

Saját konyha nem használható

Fontos szabály, hogy nem falusi, hanem úgynevezett egyéb szálláshelynek minősül az, ahol reggelit vagy más ételt szolgálnak fel a vendégeknek. Ez a kategória viszont eltérő megkötéseket is tartalmaz. Előírja például a reggelikészítésre való külön teakonyha meglétét, az ivóvíz minőségű vizet, a külön mosogatóeszközöket és a külön hűtőt. Kikötés továbbá az is, hogy a vendégeknek szánt ételeket nem készíthetik el a háziak a saját konyhájukban, a két résznek el kell különülnie.

A legproblémásabb területek között említi Zoltai Anna a mosogatást, az élelmiszerek tárolását, a legyek, egerek létét, a kézmosás hiányát, a nem megfelelő minőségű vizet, valamint a házi kedvencekkel kapcsolatos higiéniai problémákat.

Visszaesés


3186 falusi vendéglátónál 22.293 ágy várta a turistákat 2012-ben. Ez 2010-ben még 3976, illetve 27.054 volt. 2012-ben 349.150 vendégéjszakát regisztráltak, ez mintegy 12%-kal kevesebb a 2010-esnél. A FATOSZ-nak 1800 szálláshely a tagja, közülük 1000 rendelkezik napraforgós minősítéssel.

(Metropol, 2013. szeptember 3.)

 


   Megalakult a Népi Ízőrzők Egyesülete

IMG_5753.JPGAz alapítók szándéka szerint az Egyesület a magyar népi gasztronómia különböző szakterületein tevékenykedő tagokat koordinálja és szakmai érdekképviseletüket ellátja. Az  Egyesület óvja az egyetemes és a népi magyar vendéglátás értékeit, nemes hagyományait, a vendéglátás és a gasztronómia alkalmazott, tudományos, technikai és technológiai módszereinek továbbfejlesztését támogatja és elősegíti azok  alkalmazását a mindennapok gyakorlatában. 
 
névtelen.JPGAz Egyesület részt vesz a vendéglátást és a gasztronómiát érintő hazai és nemzetközi rendezvényeken szakmai és tudományos összejöveteleken, A Nagytanács felhatalmazása alapján a Nagymester az Alapszabállyal és az Egyesület célkitűzéseivel nem ellentétes, a vendéglátás és a gasztronómia területén tevékenykedő hazai és nemzetközi szervezetbe az Egyesület képviseletében beléphet. A közös gasztronómiai örökség és a belőle származó szakmai közös kötelessége ajánlja, gyakran megköveteli a gasztronómiai együttműködést a többi szakmai szervezettel; egyenként és közösség tagjaként; nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt.

 


 

FATOSZ a minőségfejlesztésért

 
 
A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége sajtótájékoztatót tartott a Lajosmizse-felsőlajosi Új Tanyacsárdában a falusi szálláshelyek napraforgós védjegyéről és a szervezet minőségfejlesztési lehetőségeiről. Az eseményen megjelentek a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a falusi szállásadók képviselői is. Dr. Csizmadia László, a FATOSZ elnöke ismertette, hogy az idei évtől, a Nemzetgazdasági Minisztérium döntése alapján, a falusi szálláshelyek védjegyrendszerét, mint szakmai szervezet, a FATOSZ koordinálja. A napraforgós tanúsító védjegy alapvető célkitűzése a széleskörű, szakosodó szolgáltatásokkal, jó szakmai felkészültséggel rendelkező szálláshely szolgáltatást nyújtók pozitív megkülönböztetése a többi, szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szolgáltatóktól. Jelenleg 1013 érvényes, az előző időszakban minősített szolgáltató rendelkezik egy vagy több napraforgós besorolással, ők annak lejártáig, végső időpontként 2015-ig ezt alkalmazhatják marketing célokra, de kérhetik mellé a tanúsító védjegyet. A többiekre vonatkozólag a Nemzeti Tanúsító Védjegyet kérelmezni kell a FATOSZ megyei szervezeténél. Helyszíni szemlét követően kerül a bíráló bizottság elé jóváhagyásra a kérelem. A sikeres pályázóval a FATOSZ öt évre szóló védjegyhasználati szerződést köt, átadva a kiérdemelt táblát és oklevelet. 1-8 férőhely között az eljárás díja 30 ezer, 9-16 férőhely esetén 45 ezer forint. A szervezet a szakosodás lehetőségeit is megteremtő követelményrendszere a szolgáltatókat minőségfejlesztésre, magas színvonalú szolgáltatás nyújtására, és turista orientált szemléletű értékesítési munkára ösztönzi. Az elnyert minősítés révén a szolgáltatók automatikusan felkerülnek a FATOSZ honlapjára, valamint a Magyar Turizmus Zrt. által működtetett NETA (Nemzeti Egységes Adatbázis) rendszerbe. 

TTG Hungary

 

 


 

A falusi-agrár szolgáltatók minőségfejlesztése

 

A FATOSZ a falusi turizmus új, átfogó minőségfejlesztéséről szóló sajtókonferenciáról a Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztály tudósít. 

 

A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) Szalay-Zala Andrea főtitkár menedzselésével július elején Lajosmizsére (Felsőlajosra) invitálta a nyomtatott és elektronikus média érdeklődő képviselőit – köztük sok MÚOSZ TGSZ-tagot –, hogy egy exkluzív környezetben, ismertessék meg, sajtótájékoztató, program-, illetve gasztronómiai érzékszervi bemutató keretében, újabb elképzeléseiket. A helyszín nem véletlen szüleménye, hiszen az itteni Tanyacsárda 2008-ban elnyerte a "Vidék legjobb étterme" kitűntetést, míg ez évben a Magyar Turizmus Minőségi díjat. Hangsúlyozzuk, hogy méltán, mivel a világszínvonalú lovasbemutatók és gasztronómiai élvezetek mellett hagyományőrző, illetve számos új, kreatív programok várják a látogatókat.
Sikeres a saját sütésű kenyér (Fotók: László Gyula)

Új tanúsító védjegyrendszer

A Nemzetgazdasági Minisztérium az egyes szálláshely típusokhoz tartozó védjegyek kiadásának, nyilvántartásának rendszerét különböző szakmai szervezetekre bízta 2011 évtől. A falusi szálláshelyek védjegyrendszerét a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége, a kempingekét a Kempingek Szakmai Szövetsége, a fizető-vendéglátókét a Magánszállásadók Országos Szövetsége koordinálja az idei évtől - tudtuk meg dr. Csizmadia László Fatosz-elnök előadásából.

A falusi szálláshelyek Napraforgós Tanúsító védjegyének alapvető célkitűzése: a széleskörű és szakosodó szolgáltatásokkal, jó szakmai felkészültséggel rendelkező szálláshely-szolgáltatást nyújtó szolgáltatók pozitív megkülönböztetése a többi szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező falusi szálláshely-szolgáltatókkal szemben. A FATOSZ, a „korábbi”, 1994 óta működő napraforgós minősítéssel jelenleg több mint ezer szállásadó rendelkezik. Ezek érvényessége – a minősítés dátumától függően – lépcsőzetesen csökkenő számban 2015-ig használható marketingcélokra, de ezen szállásadóknak is engedélyezett a Tanúsító Védjegy megigénylése.

A Nemzeti védjegyet elsősorban a marketingmunkában lehet eredményesen kamatoztatni. A Nemzeti Tanúsító Védjeggyel rendelkező szolgáltatók felkerülnek automatikusan a FATOSZ honlapjára, valamint a MT. Zrt. által működtetet NETA (Nemzeti Egységes Adatbázis) rendszerbe is. A minőség garanciája a folyamatos, évenként megismétlődő ellenőrzés, illetve a szolgáltatók évenkénti szakmai továbbképzése is.

A FATOSZ által kibővítet, a fakultatív szolgáltatások széles körét, ezen keresztül a szakosodás lehetőségeit is megteremtő, követelmény rendszer, a szolgáltatókat minőségfejlesztésre, magas színvonalú szolgáltatásnyújtásra valamint fogyasztó (turista) orientált szemléletű értékesítő munkára ösztönzi. A Védjegy minősítés folyamata alapján a falusi szállásadók kérelmüket a FATOSZ megyei falusi turizmus szervezetéhez nyújthatják be .A benyújtott kérelmek alapján egy helyszíni szemlére kerül sor, majd ezt követően a Bíráló Bizottság jóváhagyhatja a a kérelmet. A sikeres pályázóval a FATOSZ öt évre szóló védjegyhasználati szerződést köt, átadva a kiérdemelt táblát és oklevelet.

A napraforgós Tanúsító Védjegyének eljárási díja 8 főig 30 ezer, 16 főig pedig 45 ezer forint.

A kérelem nyomtatvány és működési szabályzat a FATOSZ honlapjának szakmai menüpontjából letölthető: www.fatosz.hu

A turisztikai szolgáltató rendszer elindítása

A FATOSZ tagsága és vezetősége részéről közösen támogatott elképzelés, egy régóta dédelgetett álom válik valóra azáltal, hogy www.falusiturizmus.eu néven a falusi szállásadók saját, önálló turisztikai szolgáltató portált indítanak útjára Csizmadia Gábor irányításával és szervezésében.

Az időzítés nem véletlen, tudatosan esik egybe a nemzeti tanúsító védjegyrendszer bevezetésével, hiszen mindkettő ugyanannak a célnak, a vendégek teljeskörűbb tájékoztatásának megvalósítására irányul. Amíg a falusi szállások minőségének, a védjegy által megteremtett egységes szabványok alapján történő mérése megteremti a belföldön utazni szándékozó vendégek hiteles és megbízható tájékoztatását, addig a turisztikai portál azt hivatott elősegíteni, hogy a vendégek érdeklődésére számot adó információk minél hatékonyabban el is jussanak a turisták széles köréhez.

Az utazni vágyókat ugyanis ma már nem elég pusztán a falusi szálláshelyektől megszokott, idillikusan békés, természetközeli kikapcsolódás képével megszólítani, hanem új irányokkal, a gasztronómiai, kulturális, rekreációs és aktív időtöltésen alapuló szolgáltatásokkal is ki kell egészíteni. Ehhez pedig helyi és regionális rendezvényeken, illetve a szállásokhoz kapcsolódó komplex szolgáltatáscsomagokon keresztül vezet az út. Ezt a koncepciót valósította meg az Innovates Startup Kft., a fejlesztést koordináló cég a portál megjelenésében, és a portál által elérhető szolgáltatásokban. Az említett www.falusiturizmus.eu turisztikai portál, jelenlegi állapotában regionális szintű rendezvények programajánlóit, turisztikai események ismertetését és falusi szállások on-line foglalását teszi lehetővé. A portál üzemeltetőinek célja az, hogy egyedülálló módon, országos lefedettségű, valós idejű foglalásos rendszert működtessen, ahol a vendégek azonnal, mindenféle visszaigazolási idő nélkül foglalhatják le a kiválasztott szállásokat.

Az informatikai fejlesztés következő, de még az idei nyárra tervezett fejezete egy egységes szállásadó adatszolgáltatási rendszer kialakítása, továbbá a vendégek véleményeinek megjelenítése a rendszerben. Az idegen nyelvű változat és az okos telefonokról történő elérés jelenti a fejlesztés jövő évre tervezett állomását.

Az utazó közönség hatékonyabb kiszolgálása érdekében, a jövő évtől e turisztikai portál on-line szálláskereső rendszerében ezres nagyságrendű falusi szállás lesz elérhető. Megjegyezzük,hogy a legutóbbi statisztika szerint 7530 szállásadót regisztráltak önminősítő rendszerükben. A Széchenyi Pihenőkártya elsődleges célja minél több család számára lehetővé tenni, hogy éves szabadságát belföldön pihenéssel töltse.

A FATOSZ Középtávú fejlesztési stratégiája

Meggémberedett a gémeskút
A FATOSZ a közelmúltban tartotta Budapesten küldöttgyűlését ,ahol a megújult elnökség (Dr. Csizmadia László elnök, Dr. Hanusz Árpád, Dr. Szabó Géza, Benkovics László, Koroknai Béla, Nagyné Kovács Katalin, Geszti Jánosné) kiemelten fontos feladatának tekinti a következőket.

A falusi és agroturizmus működésével, illetve fejlesztésével érintett minisztériumokban, most készülő stratégiáiban a kellő összehangoltság elérését a falusi turizmus vonatkozásában.

A Nemzeti Vidékstratégiai Koncepcióban nevesített, a „Falusi, tanyai vendéglátás-program” részleteinek kidolgozását és fő koordinátori szerepének betöltését. Emellett a térségi komplex vidékfejlesztési hat program mindegyikében a falusi turizmus fokozott szerepvállalását.

A Nemzetgazdasági Minisztériumban készülő Turizmus stratégiában, megfelelő megfogalmazásban olvasható falusi turizmus fogalmának magyarázata: „A falusi turizmus a falu komplex idegenforgalmi kínálatának a hasznosítása, amely együtt kínálja a falusi életkörülmények, a helyi szokások, a kultúra és – ahol van – a mezőgazdaság adta lehetőségeket. Tágabb értelemben falusi turizmus minden nem gyógy-és üdülőhelyen – ideértve bármely település falusi jellegű településrészeit is – történő vendégfogadás (szállás-, étkezés-, és programszolgáltatás) akkor, ha a tevékenység helyszíne és jellege megfelel a falusi turizmus sajátos követelményrendszerének.

A Szálláshely-szolgáltatási tevékenységről szóló 239/2009 (X. 20.). Korm. rendeletben a Falusi szálláshely fogalmának a FATOSZ által meghatározottak szerinti beemelése. A Falusi és agroturizmus egész országra kiterjedő stratégiájának kidolgozása. A falusi szállásadók évenkénti szakmai alapképzésének, valamint a falusi turizmus-menedzser és tourinformátor-képzés megteremtése itthon és a Kárpát-medencében egyaránt. A széleskörű együttműködés kialakítása különböző szervezetekkel/turizmus klaszterekkel, hogy a falusi és agroturizmus országos koordinációja megszülessen.

A FATOSZ Központi Információs és Marketing irodájának működtetése, amely által a falusi-vidéki turizmus komplex kínálata piacra juttatható itthon és külföldön egyaránt. A Kárpát-medencei falusi turizmus kínálata az érintett partnerekkel összefogva, közös honlapon való bemutatása és elérhetőségének biztosítása. A falusi szállásadók on-line marketingjének koordinálása, on-line foglalási rendszerének kialakítása és működtetése.

Széchenyi Pihenő Kártya
 
A Nemzetgazdasági Minisztérium a belföldi turizmus élénkítése, a gazdaság fellendítése érdekében megalkotta a Széchenyi Pihenőkártyát, amely mind az elfogadó szálláshelyek, mind a munkavállalók és munkáltatók számára rendkívül kedvező fizetési, illetve elfogadási feltételeket biztosít. A Széchenyi Pihenőkártya elsődleges célja minél több család számára lehetővé tenni, hogy éves szabadságát belföldön pihenéssel töltse. Ezt egyrészt kedvezményes adózással és költségkímélő megoldásokkal, másrészt ellenőrizhető és biztonságos, modern fizetési eszközzel teszi lehetővé. Magyarország falusi szálláshely-szolgáltatói elfogadóhellyé válhatnak, ezért a FATOSZ széles körben megkezdte tagjai tájékoztatását a Pihenőkártya elfogadásának feltételeiről. Jelenleg az egyetlen hivatalos elfogadóhelyi szerződés az OTP Pénztárszolgáltató Zrt.-vel (az OTP Széchenyi Pihenőkártya elfogadására) már megkezdte a tárgyalásokat.

 

Szalay Attila

2011. július 19. kedd, 

http://www.muosz.hu/cikk.php?page=szakosztalyok&id=3124&fo=6&iid=53