Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége

1077 Budapest, Király u. 93
+36-1-352-9804, +36-1-268-0592
info@falusiturizmus.hu

Hegyközségek Nemzeti Tanácsa

2009 Január 22

H E G Y K Ö Z S É G E K
Nemzeti Tanácsa Terméktanács

Cím: 1076 Budapest, Thököly u. 18. II. em.
Elnök: dr. Vaszari László
Főtitkár: Horváth Csaba
Tel.: (1) 413-7527, (1) 413-7528
E-mail:
hnt@mail.datanet.hu
Web:
www.hnt.hu

Magyarország az O.I.V. (Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal) alapító tagjaként nagy szőlőtermesztési és borászati hagyományokkal rendelkezik. Európa más, kedvező adottságú vidékeihez hasonlóan a szőlőtermesztés és borkészítés nyomai a Kárpát-medencében is több mint két évezredre nyúlnak vissza.
A hegyközségekről szóló első törvényt 1894-ben hozták meg, s a második világháborút követő időszakig hatályban volt. A hegyközségekről szóló törvényt a rendszerváltás után, 1994. december 27-én fogadták el. A hegyközségi rendszert fokozatosan alakították ki: utolsóként a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának megalakítására – a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvényből származó kötelezettségekből fakadóan – 1996. március 28-án került sor.
A hegyközségi rendszer köztestületként működik. Ez azt jelenti, hogy a törvény értelmében a szőlő- és borágazatban tevékenykedők, szőlészek, borászok és kereskedők számára kötelező a tagság, ugyanakkor a hegyközségek a jogi szabályozás szerint önkormányzati testületet alkotnak, hasonlóan az autonóm civil szervezetekhez.
A hegyközségi rendszer három szintből áll. Alapvető és legfontosabb egységei, a hegyközségek, az egy vagy több település körüli szőlőültetvényeket képviselik, harmonizálva, összehangolva és irányítva ezen területeken a bortermelést és kereskedelmet. 2008-ban gyökeres átalakuláson ment keresztül a rendszer, így Magyarországon, az új hegyközségi törvény értelmében ma 127 hegyközség működik. Az adott borvidékhez tartozó hegyközségek képviselői Hegyközségi Tanácsot alkotnak. A törvény szerint a Tanács nem utasíthatja a hegyközséget, azonban – mivel az elnökeiből és képviselőikből áll – segítik a borvidéki arculat kialakítását, fenntartását és felügyeli, hogy az egyes hegyközségek ne sértsék egymás érdekeit, technológiai, kereskedelmi, illetve egyéb téren sem.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás óta a tanács a delegált feladatok, végrehajtási rendeletek koordinálásában is nagy szerepet kap. A 22 Hegyközségi Tanács elnöke és a főtitkár alkotják a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát. E testület képviseli a hazai szőlő- és borgazdaság érdekeit és koordinálja a borvidékek szakmai, agrárpiaci és gazdasági érdekeit. Az ágazat oktatási (Corvinus) és Kutatási (FVMSZBKI, KRF) intézményei, valamint az állami közigazgatási (FVM, MgSzH, MVH) és az ágazat számos szervezetének képviselői (mint a Magyar Szőlőszaporítóanyag Szövetség) részt vesznek a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának és a Tanácsok munkájában, de ők csak tanácskozási joggal rendelkeznek.
A hegyközségi rendszer alapjában véve önellátó: fő anyagi forrását a tagok járulékai, befizetései jelentik. Ezt egészítik ki az államtól átvett delegált feladatok ellátásáért adott juttatás, hiszen a hegyközségek olyan igazgatási feladatokat is ellátnak, amelyeket korábban állami szervek, önkormányzatok és FVM Hivatalok végeztek.
A szervezet egyik legfontosabb feladata a hegyközségekhez telepített önszabályozási – telepíthető fajták meghatározása, hegyközségi törvény, bortörvény és végrehajtási rendeleti, szőlőtermelési potenciál betartása – és közigazgatási – telepítés, kivágás engedélyezése, termőhelyi kataszter kiegészítésének kezdeményezése – feladatok ellátása mely ezt a köztestületi formát igényli.
A hegybíró adja ki a származási bizonyítványokat minden egyes megtermelt szőlőmennyiségre, amely alapján aztán a bor eredete is ellenőrizhető és nyomon követhető. A termelők, a borászatok termelésüket és készletüket a hegyközségeknek kötelesek jelenteni, amit a HEGYIR program alapján elektronikusan dolgozzák fel és továbbítják a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának. Ezekkel a feldolgozott adatokkal válik a HNT az ágazat és a kormányzat partnerévé. Az adatok birtokában agrárpiaci beavatkozást is végre tudnak hajtani.
A hegyközségek törvények adta keretek között szabadon határozzák meg saját működési szabályaikat. Ez nagy lehetőség és felelősség is egyben. Az FVM törvényességi felügyeletet gyakorol a hegyközségi szervezet felett, közvetlenül nem szólhat bele az ügyek alakításába csak a törvénytelen intézkedések ellen léphet fel bírósági úton. A hegyközségi szervezetek számára kötelezettséget csak törvény állapíthat meg és csak a hegyközségi vélemény birtokában. A közfeladatok ellátásában, a szakmai irányításban a „bor-jogszabályok” betartásában ma is meghatározó a hegyközségek szerepe.